Neumann János

(iskolai beszámoló)

"A matematikában az ember nem megérti a dolgokat, hanem megszokja." – Neumann János

  Neumann János 1903. december 28-án született egy bankár család legidősebb fiaként. Sokan nem tudják Neumann Jánosról hogy magyar nemzetiségű volt, Budapesten született és ott is járt iskolába. Sokan németnek hitték, a John von Neumann név miatt. Németországi cikkeit Johann von Neumannként írta alá. Mikor Amerikába került, akkor változtatta a nevét John-ra. A világ egyik legnagyobb hatású matematikusa volt, de mégsem ezáltal vált híressé. Neve a számítógéphez kötődik.

  Már gyerekkorában észrevették tehetségét.  Azt mondják róla, már hat éves korában nyolc jegyű számokat osztott fejben, és hogy jó volt  a memóriája a többi gyerekéhez képest. Legendák születtek arról, hogy a régi elektromos számológépek számításait fejben ellenőrízte és olyan gyorsan, ahogy a gépek. Szülei nagyon jól nevelték Jánost. Már kiskorában megtanult két nyelven. A gyors nyelvtanulást szülei úgy oldották meg hogy felváltva egy német és egy francia házvezetőnő foglalkozott vele. Ezek mellé később latint és ógörögöt is tanult. A családban egymás közt nem csak tudományos témákról beszélgettek, szóba került a zene és a színház is. Szeretett olvasni, és amit olvasott gyorsan megjegyezte. 11 egy éves korában, amikor gimnáziumba járt, a matematika tanára is felfigyelt a tehetségére így később különleges oktatásban részesülhetett. Tanárai zseninek tartották Neumannt. Első tanára Szegő Gábor volt. Apja kérésére kémiai tanulmányokba kezdett, a cél a vegyészmérnöki diploma megszerzése volt.

  Mikor elkészült a számítógépe, ő lett a tanácsadója a hadsereg minden fegyvernemének, sok előadást tartott és nagyon híres lett. Sajnos váratlanul megbetegedett és megállapították hogy tüdőrákja van. Betegsége alatt ,,A számítógép és az agy” című előadásásn dolgozott, azt még halála előtt szerette volna előadni. Erre nem került sor, a kézirat befejezetlen maradt. Neumann János 1957. február 8-án halt meg, Washingtonban.

 

Hans Betthe, Nobel-díjas fizikus ezt mondta róla:

  „Neumann észjárását ismerve néha eltűnődöm, hogy nem egy magasabb rendű faj egyik képviselőjével állok-e szemben, aki nem is ember, hanem félisten, de olyan alaposan kiismerte az embert, hogy tökéletesen utánozni tudja.“

Lax Péter: "Zsenialitása a matematikában gyökerezett, és valami szédületes józan ésszel párosult matematikai gondolkodásmód hatotta át észjárását az élet minden területén".

  Ebből is látszik hogy mennyire felnéztek rá az emberek és menyire tisztelték őt. Bár nem volt Nobel-díjas, több tudomány Nobel-díjára is érdemesnek tartották Neumannt.

Wolfgang Amadeus Mozart

    (iskolai beszámoló)

Wolfgang Amadeus Mozart, teljes nevén Johannes Chrysostamus Wolfgangus Theophillus Amadeus Mozart Salzburgban született, 1756. Január 27-én. Egyike azon szerzőknek, akiknek a műveit legtöbbször játszották. Nagyon rövid idő alatt tudott komponálni, javítások nélkül. Egyik művét csak négy nap alatt írta meg.

Apja is zenével foglalkozott, ezért gyerekeit is korán tanítani kezdte. Mozart már három-négy éves korában tudott zongorán játszani. Amit fiatalon komponált, azt apja, Leopold jegyezte le, mert ő még nem tudott írni. Már kiskorában is csodagyereknek tartották. Korai éveiben nővérével együtt lépett fel. Előfordult, hogy bekötött szemmel is játszott. Járt Párizsban, Bécsben, Münchenben, Londonban, Brüsszelben, és Versaillesben is. 1769-től már csak apja kísérte fellépéseire. Rómában hallotta Gregorio Allegri 9 szólamú miséjét, amit már tizenévesen, első hallás után hibátlanul le tudott írni. 1777-ben anyjával Párizsba indult, Mannheimig jutottak, ahol Mozart beleszeretett egy énekesnőbe, Aloysia Weberbe. Apja levélben figyelmeztette, hogy menjen tovább Párizsba. Nem sokkal érkezése után anyja meghal. 1782-ben összeházasodott Constanze Weberrel, hat gyerekük született. Állítólag Mozart egy levelében azt írta saját feleségéről, hogy nem szép nő, azonban háziasszonynak kiváló. Ahogy felnőtt, egyre inkább elhidegült apjától, mert Leopold nem tudta elviselni, hogy fia nélküle is sikeres.

Családja és kortársai is bonyolultnak tartották a zenéjét. Egy kritikus a következőket mondta róla: „(Mozart) a legtehetségesebb és legjobb billentyűs játékos, akit valaha hallottam; egy baj van vele: igen művészi és valóban gyönyörű műveivel túl magasra tör, hogy új teremtő legyen belőle, s közben az érzésekkel és a szívvel keveset törődik. Két hegedűre, brácsára és csellóra írott új kvartettjei, melyeket Haydnnak ajánlott, túl vannak fűszerezve – s hát kinek az ízlése bírja ezt hosszú ideig?”

Legutolsó megbízását hirtelen halála miatt nem tudta befejezni. A Requiem megrendelése nem volt mindennapi. Egy ismeretlen küldönc hozott egy levelet, amiben az állt, hogy elvállalná-e egy halotti mise megírását. Mozart elvállalta a megbízást, annak ellenére, hogy a levél névtelen volt. Akkoriban Mozart két operán is dolgozott párhuzamosan, így a Requiemmel nagyon lassan haladt. A szerző haláláról sok legenda született. Egyesek szerint Mozart a saját maga számára írta a gyászmisét, azonban ez azzal cáfolható, hogy  a Requiem megrendelése 1791 nyarán érkezett, ami Mozart legaktívabb periódusa volt, és akkor még senki sem tudhatta hogy pár hónapja van hátra. Megint mások szerint gyilkosság áldozata volt. Orvosok vizsgálták a halálának okait, és azt állítják, járványszerűen fellépő betegség okozta Mozart 1791. december 5-én bekövetkezett halálát. Ezután felesége, Constanze a legközelebbi tanítványt, Franz Xaver Süssmayrt bízta meg a gyászmise befejezésével. Ő az azóta elveszett vázlatok alapján fejezte be a munkát.

Egy legenda alapján a szerző utolsó éveiben pénzhiányban szenvedett, azonban csak az arisztokratikus életformától kellett visszavonulnia.